Szebb jövő-jelen >< Képgaléria

Balczó Zoltán (Jobbik) a Magyar Országgyűlés alelnöke

Vona Gábor - Jobbik frakcióvezetője a magyar parlamentben

Tőkés László az Európai Parlament alelnöke

Morvai Krisztina - Európai parlamenti jobbikos képviselő

Két évvel ezelött ezek a képek elképzelhetetlenek tünhettek volna, mostanra azonban ez már a valóság. Lassan ébredezik a magyarság, lassan eredményeket szül a sok fáradozás, harc, munka és a nemzetükért harcoló magyarok fontos pozicióba kerülnek.
Megemlítést érdemel a Jobbik negyvenhét (47) fős parlamenti képviselete, három (3) EP képviselője, továbbá Tőkés László EP képviselő.

Az rmdsz képviselőkre, fideszesekre és egyebekre inkább nem térek ki, s nem rontom a galériát a román parlamentben simuló "magyar" képviselőkkel (azt majd egy "Legnépszerütlenebbek" cikkben)

Tehát lássuk be, van remény, jövő és a munka meghozza gyümölcsét.
Adjon az Isten!

Európai Parlament - bénáskodás, hurrogás, nem létező képviselők

Megtévesztő - itt eléggé komoly helynek tűnhet

2010 június 15-én Tőkés Lászlót megválasztották az Európai Parlament alelnőkének, vagyis a 14 közül az egyiknek.

Hogy ez miképp zajlott le, hogy mi is az a nagybetüs EP, amiről az ember azthinné, hogy a pontosság, fegyelem, rend elengedhetetlen, arról a következő videón láthatunk kiábrándító felvételt. (Itt érhető el magyar szinkronos)

Kicsit talán hosszú, de kihagyhatatlan, hiszen egy egyszerű szavazást nem voltak képesek egy-kettőrelebonyolítani >>> A képviselők nem tudnak három gombot használni, hurrogás, befuccsolt elektronika amely több szavazót mutat mint amennyien lehetnének, fütyülés, a helyéről felálló és hadonászó képviselők...

Összegzésképp: No comment

Elrománosítás láthatatlan módszerekkel

Elrománosítás képviselői Csíkszeredán - államfő, ortodox püspök, katonaság

Kovászna megyének a védelmi minisztérium bizonyos területeket visszaszolgáltat. Ez olvasható a székelyhon.ro oldalon megjelent cikkben, amiért még örvendene is a székely ember, de... és itt van a bökkenő.
Sunyi módszer: Az öt hektáros területen kaszárnya is található, és a védelmi minisztérium támogatja egy öregotthon felépítését, ahova a nyugdíjas alkalmazottait is beköltöztetné. Azt viszont tudjuk, hogy az említett minisztérium alkalmazottai és nyugdíjasainak majdhogynem teljes mértékben román nemzetiségüek. A magyarok aránya elelnyésző hiszen a kommunista időszak alatt magyar nemigen juthatott előre a ranglétrán, föleg nem ebben a szakmában. A változások után sem javult a helyzet, hiszen csak most 2010-ben sikerült elérni azt, hogy a román rendvédelmi szerveknél az országban összesen, évente csak 37 magyarnak különítenek el helyeket. (Forrás)

Ugyanakkor Sepsiszentgyörgyön ANL lakások építését kezdeményezik, amelyek egyharmadát saját alkalmazottainak adnának (megintcsak 99%-ban románoknak) és a megmaradt kétharmadot pedig eloszthatnák az igénylők közt, és ilyenkor természetesen egyenlő arányban a román és magyar kérvényezők között. Tehát a 74%-ban magyarok lakta városban építendő ANL lakások egyharmadába biztos csak románokat, a fennmaradókban meg "igazságos elosztás révén" románokat és magyarokat költöztetnének vagyis kb. 50%-ban biztos románokat.
Ez bizony nagyon sunyi elrománosító taktika, amit profi szinten alkalmaznak mindenütt székelyföldön.
Áttekintés - lássuk a tényállást:
A román katonaságot fokozatosan a kommunizmus bukása után és a NATO-ba lépést követően átszervezik, bizonyos területeken leépítik. A régi szemlélet az volt, hogy minnél nagyobb taglétszámú hadsereget tartson fennt egy ország és annak minden régiójában legyenek területei, kaszárnyái stb. A mostani szemlélet viszont egészen más. Most kisebb de annál fejletebb és profibb, könnyen mozgatható hadsereg fenntartása a cél.Tehát a változások következtében sok földterület, épület vált fölöslegesé, kihasználatlanná az ország minden pontján, amelyeket más területeken érdemes haszosítani. Erre példa a kolozsvár meletti kaszárnya és földterületek átruházása, ahová regionális sürgősségi korházat építenek. (forrás) Ugyancsak kolozsváron a filharmóniának helyet adó épületet a városban funkcióját vesztett kaszárnya helyén építik fel. (forrás)
Evidens tehát, hogy a székelyföldön is vannak fölösleges területei, épületei a védelmi minisztériumnak amelyeket sok esetben követel a helyi vezetés, mert anno jogtalanul vették el.
A mi esetünkre visszatérve láthatjuk, hogy a többszöri kérés, lobbizás miatt ugyan muszály lépnie a minisztériumnak és visszaszolgáltatni területeket, de ez mostis minimális és feltételekhez kötött. Ha már visszakell adják, akkoris úgy alakítják, ahogy az a nemzeti politikájuknak megfelelő, tehát a románosítás fentartása elsődleges.

Ezeket a dolgokat még azis fokozza, hogy a székelyföldön a rendörség állományának 80-90%-a román nemzetiségü, a katonaságéról nem beszélve. Ezek az emberek állami támogatásban részesülnek, lakástámogatásban és még sok kedvezményben, amivel székelyföldre csalogatják öket, s ezáltal családjukat is... Ilyenkor aztán megjelenik egy ortodox pap, s annak a családja, mert ugye az elengedhetetlen, s akkor ujra itt az államilag finaszírozott ortodox templom, (Hagymakupolás honfoglalás) ehhez jön a román személyzet, s máris megállapíthatjuk, hogy az elrománosítás folyamata nagyon jól müködik.
A magyar vezetök szinte észre sem veszik, vagy nem akarnak tudomást venni erről s kussolnak rendesen vele. Tőkés László EP képviselő többször említette a most is aktuális elrománosítás veszélyét, Szegedi Csanád jobbikos EP képviselő is ugyancsak hangoztatta ezt, amiért köszönet jár, de nem tudni, hogy mi a hatékony ellenszer az alattomos folyamat ellen.

Mindenképp fontos, hogy észrevegyük és figyelmeztessük ezekre egymást, továbbá, hogy megtegyünk mindent ezek ellen, akár strtégiákat kidolgozva vagy akciókat végrehajtva.

"Te Băse..röhely, hogy ezek a magyarok mennyire vakok"